2011. november 25., péntek

Gyerekportrék. Családi ártalom. Babatalálkozók, összejövetelek. Ilyenkor ha tehetem, előveszem a fényképezőt, és a gyerekek arcát célzom meg. Repül az idő, és jó kis sport is egyben. Ez egy könnyű-nehéz műfaj. Könnyű, mert a kis emberek nem pózolnak, nem vágják magukat mindig ugyanabba a grimaszba, ha lencsét látnak, nem kezdik a hajukat igazgatni, nem fordulnak el. De baromi nehéz is, mert állandóan izegnek-mozognak, forgolódnak, és mindig rossz irányba fordulnak. Ha sikerül elkapni a szemükben azt a bizonyos csillogást, a többi már csak gyerekjáték.


















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése